Játéktörténelem

Ajánlom Aninak, az írnoknak, aki bizonyára halhatatlanná vált.

Ez az ősi skandináv táblajáték, amit Hnefatafl vagy taflként szerepel a sagákban. A játék Kr. után 400-as évektől a 12. századig élte fénykorát. A vikingek hozták magukkal Angliába, Finnországba. Anglia akkori részei: Northumbria, Mercia, Kelet-Anglia, Wessex.) Majd innen terjedt el Európába. Több változata létezik. A játék csatajelenetet mutat be...

Ez a játéktábla tiszafából készült. A középső és a saroklyukak körívekkel vannak megjelölve. A táblát az 1932-es ásatások során fedezték fel Ballinderry crannog közelében, ahol a 9. század végétől a 11. századig laktak vikingek. Ez a lelőhely a leletek minősége és száma alapján úgy tűnik, hogy nemesek élőhelye lehetett. Talán egy király is...

Egy brit régész 1965-ben összehasonlított amfora festményeket egy koppenhágai kilenc vonalas és két kockás játékasztal archaikus agyagmodelljével és és egy i.e. 4 századi etruszk bronz tükörrel. A tükrön a harcosok egymással játszanak egy táblán, amin 7 vonal és 2 dobókocka is látható. A régész megállapította, hogy ezek a játékok, ábrázolások az öt...

E napon, december 17-én, (azaz a korabeli logika szerint 16 nappal január kalendaeja, azaz elseje előtt) vette kezdetét a római kor egyik legnépszerűbb ünnepe, a Saturnalia. Ez a nagy lakomákból, ajándékozásból álló ünnepségsorozat egészen a téli napfordulóig tartott, így közel egy hetes volt még Cicero idejében is. Augustus a napok számát háromra...

A nyolcvanas években Németországban találtak egy ókori római kockatornyot, A kockatorony a bonni Múzeumban található.

A kocka az ókorban a szerencsejátékok és a társasjátékok gyakorlatának legjelentősebb tanúi. Az elsők a bronzkorból származnak. Az ásatásokon előkerült kockák többsége csontból készült, de ismerünk néhányat elefántcsontból, ólomból, kövekből. A kockák számozása, jelölése a következő szabály szerint történt: A szemben lévő oldalak összege 7 (6-1,...